Már beköszöntött az ősz, nekem pedig most jut időm egy-egy újabb fotózásról beszámolni galériával együtt. Augusztus elején a Csigaterv Építésziroda megbízásából készítettem erről a balatonőszödi nyaralóról külső és belső fotókat, egy teljesen enteriőr fotóanyagot. Nem az első alkalommal dolgoztam már nekik, így teljes egészében rám bízták az épület fotózását. Legjobb, amikor szabad kezet kapok. Ahogy szoktam, délben érkeztem, egyből repültem a drónnal, a déli órákban a direkt napsugarak szépen kiemelik az épület színeit, struktúráját, az erős árnyékok mély kontrasztokat hoznak létre, így tényleg érdemes verőfényes napsütésben is épületet fotózni, pusztán olyan szöget kell keresni, ahol szépen megsüti a nap a ház felületét.
Amilyen egyszerű, annyira nagyszerű is a nyaraló. Földszinten garázs, az első emeleten pedig a lakótér található. Egy térben a fürdőszoba és a nappali, abból nyíló hálószoba és fürdő mennyezete nyersbeton. Ami tudom, hogy furán hangozhat, de nekem kicsit sem volt koszos, vagy rideg érzésem a fotózás alatt, önmagában tetszett, bár tudom, hogy nem mindenkinek esete a nyersbeton. A nappaliból egy meredek lépcső vezetett fel a tetőteraszra.
De a kinti részre mielőtt kiléptem, még egy kis szoba fogadott, nagyjából 8 négyzetméter, ahonnan már lehetett látni a Balatont. Talán dolgozószobának tudnám elképzelni, bár nyáron egész nap éri a nap. Fent a szobában volt egy dolgozószék, így jelenleg kis pihenőszobának használják. Kiülni, elolvasni egy könyvet. Itt volt a naplemente előtt szabadon másfél órám, ahol ebben a kis szobában ültem. A balatoni panoráma és a csönd párosult. Ilyenkor szokott brainstroming effektus képződni a fejemben, teli írtam több oldal jegyzetet a telefonban a születőben lévő ötleteimről. Szóval tényleg hatásos a tetőteraszi szoba az elvonulásra, nekem működött.
A naplemente végeztével várt még rám egy bő órás hazaút, ami lehet megterhelő lett volna még, csupán ezek a fotózások engem feltöltenek, és magasabb energiaszinttel térek haza 12-14 óra fotózás után, mint ahogy indultam. Hálás vagyok a munkámért, hogy magam osztom be az időmet, nem kell a dugóban vesztegeljek, és szuper emberekkel találkozhatok és dolgozhatok együtt, nap mint nap. Legyen mindenki fotós!